Ady Endre: A vár fehér asszonya

A lelkem ódon, babonás vár,Mohos, gőgös és elhagyott.(A két szemem, ugye, milyen nagy?És nem ragyog és nem ragyog.)Konganak az elhagyott termek,A bús falakról rámeredKét nagy, sötét ablak a völgyre.(Ugye, milyen fáradt szemek?)Örökös itt a lélekjárás,A kripta-illat és...

Ady Endre: Nem jön senki

Kipp – kopp, mintha egy aszzony jönne,Sötét lépcsőn, remegve, lopva:Szivem eláll, nagyszerüt várokŐszi alkonyban, bizakodva.Kipp – kopp, szivem megint megindul,Hallom megint: mély, nagy örömre,Halk tempóra, titkos ritmusraMintha jönne valaki, jönne.Kipp...

Ady Endre: Egy párisi hajnalon

Sugaras a fejem s az arcom,Amerre járok, száll a csönd, riad,Fölkopogom az alvó Párist,Fényével elönt a hajnali Nap.Ki vagyok? A győzelmes éber,Aki bevárta, íme, a NapotS aki napfényes glóriábanBüszkén és egyedül maga ragyog.Ki vagyok? A Napisten papja,Ki áldozik az...

Ady Endre: Pénz a remeteségben

Beszálltam egy bús rengetegbe,Égett nagy sebem, égett.Üzengetett hozzám trillázvaAz Élet.Ír-füvet fekélyes sebemreMegbékült szívvel raktam:Zúghatott a csúf, pénzes ÉletMiattam.Éltem és a halálra vártamS várván várva a véget:Egy idegen ős-bozótombaBetévedt.”Vizet...

Ady Endre: Az egyedüliség vigasza

Barátok, brávók, hívek, ellenek,Kiknek tetszettünk és tetszett tetszeniS evoé, még az asszonyok isElmaradoznak.Így épít a Sors hős életeketS velük, jaj, bölcsen s ígyen tréfálkozik:Ne nőjjetek, fák, az egekigS szívek magasra.Tudtam a tréfát, azért mentem beleS áldom a...