Rossz szívem és százszor rossz vérem
Dobog, zuhog, mindig fehéren.
Dobog, zuhog, egy kicsit kába
És vár valamit mindhiába.
Várja a nagy, nagy, nagy időket,
Várja az új, királyi nőket.
Ami szépség van, ami álom,
Azt mind, azt mind náluk találom.
Zikcene, zakcene, félek,
Övék a sors, a nő, az élet.
Budapesti Napló, 1907. augusztus 25.