Igéim bővek, zengők, nagyok:
Papoknak ivadéka vagyok.
Kálvin szirt-lelke játszott velem
S a szép hazugság lett kenyerem.
Korcs hegyi-beszéd minden dalom
S a hitem: egy pogány hatalom.
Jószágom, pénzem nincsen nekem
S mégis a Pénzt, a Pénzt hirdetem.
S egyszer, életem csúnya fokán,
Pap akartam lenni Kalocsán.
Rómához állott, kicsi hija,
Prédikátorék pogány fia.
Óh, hazugságnak örök tora:
Pap vagyok én, léha cimbora.
Pogány rímek, muzsikák között
Szomjazok valami örököt.
Pokollal lelkem alig rokon,
Mennyet várok nagy mámorokon.
Álmom az Ige, az Üdv, az Út:
Be hazug élet, óh, be hazug.